Csuta Mihály

A verseny verse

Vége a nyárnak, jó barátok,
Nem figyeltünk a "Pi"-re, "Q"-ra,
Induljon el a gyarapodás,
Rejtelmes, színes Rébusz-túra.

Másszunk meg néhány dombot, hegyet,
Mit ránk hagyott az Ős-szerencse,
Fejtsünk meg rejtélyt, titkot, álmot,
Mi a magyar ész drága kincse.

Használjátok az örökséget,
A pajkosságot, ifjú elmét,
Nem vesztes, aki második lesz,
Ha egy-két választ elszúr, elvét.

Szeretnénk a kérdésekkel
Bejárni hazánk minden táját,
Megismertetni a válasszal
Kárpát-medence kultúráját.

Itt majd a bőség kosarában
Táncot ismerünk, verset, zenét,
Históriákban mi az igaz,
S mi zavarja a "nemzet eszét".

Figyeljétek a Duna sodrát,
Tisza vízének fodrozását,
Bakonynak, Bükknek susogását,
Petőfi-Arany barátságát.

Bennünk él minden boldog ősünk,
S ha mindnyájatok úgy akarja,
Róluk szól minden nyarunk, őszünk,
Okos lesz a jövő magyarja.

Friss értelemmel figyeljétek
Az ezeréves ország sorsát,
Ne feledjétek, a hazátok,
S e kvíz témája: Magyarország!

---

Tamás István

Tied ez az ország

Még gyermek voltam,
s apám megfogta kezem.
Megmutatta nekem,
hol él a nemzetem.

Mutatta az erdőt,
a zöldellő réteket,
ahol szebb jövő vár rám,
és boldogan élhetek.

Mutatta az Alföldet
a Duna-Tisza-közét,
a Jászságot, a Bakonyt,
a hatvannégy vármegyét!

Mutatta az utat
a nádasok között,
ahová hős őseink
lelke költözött.

Nézd fiam a folyókat,
nézd a völgyeket,
a nyíló virágokat
réten a fényeket.

Ez mind a tiéd fiam,
óvd és vigyázz rá,
ne hagyd az idegent,
hogy hazád elrabolják!

Érintsd meg a követ,
mert az is a tiéd.
Tiéd a folyó, a part,
el ne add semmiért!

Tiéd ez az ország,
múltja és jelene.
Neked teremtette
a magyarok Istene!